2013. augusztus 1., csütörtök

Világbajnokságok V. - 1954. Svájc


ELŐZMÉNYEK:

A II. világháború utáni második világbajnokság már jóval nagyobb érdeklődést váltott ki, mint a négy évvel korábbi, brazíliai esemény. A FIFA-nak ezúttal már nem kellett „lasszóval” vadásznia az indulókra, lévén 45 válogatott nevezett. A világszerte rettegett magyar együttes ekkor már régóta őrizte veretlenségét, nem véletlen, hogy a selejtezőbeli ellenfél, Lengyelország inkább visszalépett. Na, ja, így a fehér-pirosak megúszták a gólzáporos vereségeket.

Sebes Gusztáv szövetségi kapitány csapatának ázsióját tovább emelte, hogy 1953. november 25-én Londonban 6-3-ra legyőzte a hazai pályán évtizedeken át veretlen angolokat, majd a budapesti „visszavágón” 1954. május 23-án 7-1-re diadalmaskodott. A hazai közvélemény már előre aranyérmesnek tekintette Puskásékat, sőt a vb-ellenfelek jelentős része is így tett. Sajnos, a nyugatnémeteknek senki sem szólt…



hivatalos labda

DIADALMENET A CSOPORTKÖRBEN:
Magyarország válogatottját Dél-Koreával, az NSZK-val és Törökországgal sorolták egy kvartettbe, a három összecsapás azonban semmilyen gondot nem okozott. A nyitányon 9-0-s sikert arattak a mieink a koreaiak ellen, akik ekkor még csak tanulgatták a futball alapjait. A végeredmény évtizedeken át a világbajnokság gólrekordját jelentette, egészen 1982-ig kellett várni az újabb csúcsra. Erre is jól emlékszünk, hiszen Spanyolországban a magyarok 10-1-re verték Salvadort.

A svájci vb-n a nyugatnémetek sem jelentettek különösebb akadályt a csoportkör második fordulójában. A magyarok tetszetősen játszottak a keménykedő riválissal szemben, amely több kulcsemberét is pihentette. Egyetlen probléma akadt, de ennek később fontos szerepe volt a vb végeredményében. A durvaságoktól sem visszariadó kőkemény védő, Werner Liebrich ugyanis lerúgta Puskást, aki kidőlt az utolsó félórára. A csere fogalmát ekkor még nem ismerték, így a gárda emberhátrányban fejezte be az összecsapást.

A törökökkel nem kellett összecsapni, így következhetett az egyenes kieséses szakasz.


NEGYEDDÖNTŐ: MAGYARORSZÁG-BRAZÍLIA 4-2

A legjobb nyolc között az 1950-es vb ezüstérmese, a brazil válogatott következett. A két együttes rangadóját hatalmas várakozás előzte meg, Európa a mieink, Dél-Amerika pedig a labdazsonglőrök sikerét várta, de ez senkit sem lepett meg.

A berni stadionban villámrajtot vett a Sebes-csapat, Hidegkuti Nándor (4.) és Kocsis Sándor (9.) találatával gyorsan elhúzott 2-0-ra. Djalma Santos büntetőből szépített, majd a 60. percben Lantos Mihály szintén 11-esből állította vissza a két gólos különbséget. Az ellenfél azonban ekkor sem adta fel, egyre keményebben futballozott, a 65. percben pedig meg is gyengítette a mieinket. Santos belerúgott Bozsik Józsefbe, aki nem maradt adósa a brazilnak. A verekedés végén mindkét futballistát az öltözőbe küldte a játékvezető.

Julinho ezután szépített, de a hajrában Kocsis beállította a végeredményt. A lefújás után szurkolók rohantak a pályára, a dühös brazilok pedig verekedést robbantottak ki az öltözőfolyosón. Tóth Mihályt leütötték, de Czibor Zoltánnak is jutott a „jóból”…Szerencsére azonban az eredmény nem változhatott, Magyarország készülhetett a folytatásra!



ELŐDÖNTŐ: MAGYARORSZÁG-URUGUAY 4-2 – HOSSZABBÍTÁS UTÁN
A brazilok elleni kimerítő összecsapás után a címvédő következett, ez sem ígérkezett könnyű feladatnak. Nem is lett az!!!

A negyeddöntőben kiállított Bozsik ott lehetett a csapatban, de Puskás még mindig nem volt egészséges. A magyar válogatott ismét kétgólos előnyre tett szert Czibor és Hidegkuti találatával, de a folytatás már nem alakult ilyen jól. A fizikálisan és mentálisan is rendkívül erős világbajnok ugyanis az alapjátékidő hajrájára feltámadt. Negyedórával a lefújás előtt Hohberg szépített, majd néhány perccel később egyenlített. Minden kezdődött elölről, igaz mindez már a hosszabbításban!

Szerencsére ekkor ismét a mieink voltak a jobbak, Kocsis Sándor két varázslatos fejese mindent eldöntött. Jöhetett a finálé, a legjobb négy között Ausztriát 6-1-re kiütő nyugatnémetekkel szemben. Magyarországon mindenki készpénzként kezelte az aranyérmet, de sajnos az élet megmutatta, nem mindig a jobb csapat lesz a győztes…

Az 1954-es világbajnokság győztese, NSZK 

DÖNTŐ: NSZK-MAGYARORSZÁG 3-2 

Ez az a találkozó, amely mind a mai napig óriási vitákat vált ki, sokan, sokféleképpen próbálják magyarázni a futballvilágot sokkoló végeredményt. Vannak, akik esküsznek arra, hogy a fináléra „bejelentkező”, még nem teljesen egészséges Puskás bevetése okozta a bajt, de mások állítják, ez nem lehetett oka a vereségnek. Ki merte volna felvállalni Sebes Gusztáv helyében azt a döntést, hogy kihagyja együtteséből a világ egyik, ha nem a legjobb labdarúgóját?

Vannak, akik azt állítják, a frissesség hiánya jelenthette a botlás igazi okát. Tény, a sorsdöntő összecsapás előtti éjszakán egy meglehetősen hangos zenekar mulatozott a magyar szállodájánál, többeknek álmatlanságot okozva. Sőt, olyan hírek is felmerültek, hogy egy-két magyar játékos „kimaradt” a meccs előtt…

De leginkább az az állítás állhat a legközelebb az igazsághoz, amely szerint a brazilok és az uruguayiak elleni meccsek szívták ki az erőt a futballistákból és az sem segített, hogy az eső miatti mély talaj sem kedvezett nekünk…

Pedig varázslatosan kezdődött számunkra a döntő, Puskás (!!!) és Czibor találataival gyorsan elhúztunk 2-0-ra. A rivális azonban gyorsan magához tért, igaz ehhez játékvezetői segítséget is talált. A szépítés után ugyanis egy szögletnél lerántották Grosics Gyulát, a kiváló kapust, majd Uwe Rahn begyötörte az egyenlítő gólt.

Ismét az elejéről kellett kezdeni az építkezést, de ekkor már kiütközött a magyarok fáradsága. Nem jött a harmadik találat, a németek pedig egyre jobban hittek a sikerben. A 84. percben pedig jött a borzalmas következmény, egy védelmi hiba után jött Rahn sorsdöntő lövése. De pillanatokkal később Puskás szabályosnak tetsző gólt rúgott, fájdalom, William Ling játékvezető lest látott…Ezután már nem változott az eredmény, jöhetett a nyugatnémetek ünneplése…

Magyarországon óriási elkeseredést és felháborodást váltott ki a vereség. Jól jellemzi a kialakult helyzetet, hogy elmaradt a budapesti ünneplés, a vonattal hazaérkező küldöttség nem sokkal a határ után szállt le a vonatról, hogy elkerülje a szurkolók felelősségre vonását…Sebest és néhány játékosát megbélyegezték, azt pedig mindenki tudja, hogy az 1956-os forradalom után néhány sztárjátékos (Puskás, Czibor, Kocsis) el is hagyta a hazát.

ÉRDEKESSÉGEK:
- Gólkirály: Kocsis Sándor 11 találattal
- Ez volt az első olyan vb-döntő, amelyet a fejlettebb országokban a televízió is közvetített.
- Magyarország kilencgólos győzelme a dél-koreaiak ellen rekordnak számított.
- Az NSZK-Ausztria elődöntőn mindkét Walter-fivér, Ottmar és Fritz is a hálóba talált. A mérkőzést 6-1-re megnyerték a nyugatnémetek.
- 26 mérkőzésen 140 gól született, ami 5.38-as átlagnak felel meg.


(forrás: sporthirado.hu)

Korábbi írások vb-kről:
Kapcsolódó írások:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése